Whisper my Name 34.rész - Gratia Fischer

"Az úton hazafelé nagyon jó kedvem volt, a rádió szólt és én énekeltem. Lehet, hogy Bill agyára mentem, de olyan jó kedvem volt, hogy nem érdekelt. Csak énekeltem, ahogy a torkomon kifért.

-         Te aztán pörögsz – nevetett Bill mikor lejárt a CD.

-         A te hibád – mutattam rá – miattad van.

-         És én örülök is neki. Örülök, hogy jól érezted magad.

-         Soha nem voltam ilyen jól Bill. Tényleg, és még részeg sem vagyok – nevettem fel.

-         Pedig mondtam, hogy nyugodtan igyál.

-         Valld be, hogy le akartál itatni - néztem rá összeszűkült szemekkel.

-         Amy, nem vagyok ilyen – mosolygott rám – szeretem, mikor be vagy kicsit csiccsentve.

-         Egyszer láttál részegen.

-         Akkor is ellenállhatatlan voltál.

-         Mikor? Akkor mikor a WC fölé görnyedve hánytam? – vontam fel a szemöldököm.

-         Jó… akkor tényleg nem – nevetett fel."

[Tovább olvasom...]